Daru

A daru a Hortobágyi Nemzeti Park címermadara.

Jelenleg 15 faj és 4 nemzetség él 5 kontinensen.

Megjelenésük:

A darvak testhossza 100-130 cm, szárnyfesztávolságuk 180-240 cm, testtömegük 4500-6000 gramm. A fiatalkori tollazatuk eltér a felnőttekétől. 

Párválasztás:

Kb. 3 éves korukra lesznek ivarérettek. A darvak egy életre választanak párt. Párzáskor territoriális viselkedés a jellemző, a hímek tánccal és hangokkal udvarolnak a tojónak. A világon kb. 210-250 ezer pár, míg Európában 100-120 ezer pár daru él.

Fészkelés:

A Magyarországra érkező darvak nagy része Észak-Európában költ. Tipikus fészkelőhelyek a láp-és mocsárvidékek, erdőkkel tarkított nádasok, elöntött szántóföldek. Egyszerre általában 2 tojást raknak és a vonulásig gondoskodnak fiókáikról. 

Táplálkozás:

Fészkeléskor fehérjegazdag élelmet keresnek. Gyakran kerülnek terítékre náluk a különböző puhatestűek, rovarok, kétéltűek, hüllők, kisebb emlősök. Vonuláskor szénhidrátban gazdag élelmet választanak, úgy mint a kukorica (Magyarországon ez a fő táplálékuk), burgonya, földimogyoró, pisztácia.

Napi aktivitás:

A darvak éjszakázó helynek általában mocsarakat és sekély vizű halastavakat választanak, ahol ellenségeik nem tudják őket megközelíteni. Nappal a térségben található mezőgazdasági területeket látogatják meg.

Darvak a kultúrában:

A daru kultikus madárnak számít, számos mítosz, legenda és monda kapcsolódik hozzájuk. Észak-Amerikában például számos daruklán létezik, akiknek a daru a totemállata. A magyar néprajzban is megjelenik, különböző nemesi címereken, településcímereken is gyakran láthatunk darvakat.

A darutoll a 17-20. századig fizetőeszközként is szolgált, mivel olyan magas volt az értéke. Ezen kívül nemesi süvegek, pásztorkalapok éke volt, melyet elsősorban magasabb rangú emberek engedhették csak meg maguknak.